Ajándék
Lelkemben a fény, távol már a sötét,
Nagyobbnak látom a barátaim körét.
Velem ünnepelnek, vigadnak, hogy élek,
Messze utaznak már a szomorú képek.
Atmoszféra
Atmoszféra
A lélek mélyén nyugvó kétség
A lelkem mélyén háborgó mélység
A bennem dúló árnyék hangulat
Úgy küzd, mint egy elit alakulat
Az élet vihara
Az élet vihara…
Az élet vihara szétfeszíti fejem
Sokszor azt se tudom, hol is van a helyem
Pedig az örömlányok is tudják a frankót
Gumi nélkül tuti megkapod a kankót
Bizalom
Bizalom
Vannak napok, hogy egy barátom beszél velem,
Saját nyugalmam más bajában lelem.
Elmondja őszintén minden gondját, baját,
Teljes lelkem érzi át élete súlyát.
Álmaid között
Álmaid között
Ne nevesd ki az angyalokat
Kik beszínezik a hajnalokat
Ők sosem nőnek fel önmagukhoz képest
Ha másképp lenne minden másképp fest
Szabadíts fel
Szabadíts fel
Minden ami szívem mélyén lakol
Csak a múltnak válaszol
Szabadíts fel a béklyóból
Emelj ki az álomvilágból
Magam vagyok
Magam vagyok
Hiszem, hogy valahol létezel
Addig nem míg meg nem érkezel
Mond merre jársz, hol lehetsz
Mond talán valaki mást szeretsz
Szeresd mindig
Szeresd mindig
Szeresd, becsüld mindig azt a lányt
Úgy ahogy még senki mást
Ébreszd benne mindig a vágyt
Szeresd, becsüld, de csakis őt
Minden egyes
Minden egyes
Tudod nekem az idő a cinkosom
Mindig jó várni rád angyalom
Hiszem, hogy ezt nem álmodom
Mindig ezzel telik egyes napom
Szeretném élvezni
Szeretném élvezni
Szerelem öröklétje havaz el téged
Szeretettel telivé válik szíved
Féltőn fogom kedves a két kezed
Nyárból őszbe csavarodik szerelmed
