Közhely?
Keresem magam, mikor élem életem
Rohanó világban életem fékezem
Nem találom a ritmikát és a rímpárt
Mégis megtalált az az egy, aki rám várt
Közel hozzám
Közel hozzám
Kacag a nap, ha rám tekint
Kacag más is és rám legyint
Arcomon nem látszik semmi
A gond, hogy mit kéne tenni
Alliterált akarat
Alliterált akarat
Szellők szárnyán szálló szép emlékedben,
Létbe lépő lelkes lételemedben,
Pajkos páros pillepillantásodban,
Megtalállak majd mindig másokban.
Attól én még…
Attól én még…
Attól én még ember vagyok,
hogy vannak verseim,
amik a valós élet lenyomatát őrzik,
nemcsak magamnak.
Álomittas álomutas
Álomittas álomutas
Elmúlt sok év, mióta először láttalak,
Még mindig úgy tűnik, csak téged vártalak,
Nem tudom miért, de csak rád gondolok,
Amíg szeretlek, mindig veled vagyok.
Ámítás
Ámítás
Hajnali álmok, esti igazság,
Reggel még igaz, este már gazság
Előttem nem áll egy egész élet,
Mögöttem a múlt, emléke éget,
Sebeimet nyaldosva
Sebeimet nyaldosva
Magamba szállok, mint egy lélekbúvár
Dolgaim számolom, hogy rám még mi vár
Nem alkottam sokat, de nekem ez is öröm
Akkor is, ha megcsappant a baráti köröm
Érzések
Érzések
Arra gondoltam, hogy ha reggel felkelek,
Arra gondoltam, hogy van kinek még kellek,
Arra gondoltam, hogyha majd elindulok,
Arra gondoltam, élni csak veled tudok.
Belső kihatás
Belső kihatás
Egyhangú napokon a múltban merengek,
Egyhangú napokon múltjaim lehetnek.
Múltamban voltam, azokból élek,
Most már tudom, hogy erőt honnan kérek.
Szerelembe beleégve
Szerelembe beleégve
Völgyben állok sűrű félhomályban
Közelgő lépteid szólnak halkan
Az arcod felbukkan a távolból lassan
Fürdünk egyetlen egy vigaszban
