Ajándék
Lelkemben a fény, távol már a sötét,
Nagyobbnak látom a barátaim körét.
Velem ünnepelnek, vigadnak, hogy élek,
Messze utaznak már a szomorú képek.
Köszönöm, hogy élek, reám süt a fényed
Pozitív irányban hatott rám a lényed.
Ajándék az, hogy most is itt vagy velem,
Ajándék az, hogy most is fogod kezem.
Sokat éltem, de sohasem volt ünnep
Ezek a napok gyorsan tovatűnnek.
És most mégis megváltozott létem,
Veled egy más dimenzióba léptem.
Adtál nekem erőt, egy ajándékot
Az idővel szemben egy kis haladékot.
Addig éljem szépen az életemet,
Míg ez a vidám élet el nem temet.
Ajándék nekem a mostani életem,
Ajándék, mert csak Tőled kérhetem.
Mert nincs más, kit így szeretek,
Kit igazán el sosem feledek.
A bennem nyugvó szeretet így beérett,
Életem a vidámság napjaiba lépett,
Az árnyékvilágban, hol eddig éltem,
Semmit nem tettem, mert mindig féltem.
Most már teszek, mert kezed fogja kezem,
Veled együtt lenni, ezt diktálja eszem.
Tudom, hogy benned is meg van a szándék,
És nekem Te vagy a legszebb AJÁNDÉK!
Szerző: Lázár István 2009.04.16. 18:15 (Szerda)
Kommentek