Üdvözlés
Oly korban élek, ahol
furcsán néznek rám ha
köszönök és kérek
elnézést, vagy bocsánatot.
Üdvözlésre sokszor még
egy fejbólintást sem kapok
válaszul, s mindemellé
ha mosolyogni is merek,
csak simán bolondnak
néznek az emberek.
Oly korban élek, ahol
a légyszíves, a kérlek
idegennek tűnik,
a bocsánat, a ne haragudj
a szókincsből
lassan végleg eltűnik.
S a kór egyre csak terjed,
megállíthatatlan a vérzés,
nincs se sajnálom, se elnézést…
Szerző: Kónya Júlia 2016.03.03 17:00 (Csütörtök)
