Családtalan világ

Családtalan világ

Nem teszek semmit, csak fekszem ágyamon

Nem kért képek suhannak át agyamon

Látom életem, látom családom

Bennük életem, bennük nem csalódom

Szeretem apámat, bármilyen távol van

Anyámat látja, aki ott él a távolban

Nem tudja, számára mit hozhat a holnap

De, ha rátartozik, biztosan szólnak

Szegény anyámnak jutott a kényszerélet

Megerőszakolt halál, talán majd feléled

Az álomgyár, amely szedi áldozatát

És kisimítja elgyötört ábrázatát

Nem tudom, hogy mi jó neki az életben

Hisz ahogy él, az is egy véletlen

Végtelen álom, haláltalan világ

Nem csak én vagyok, aki téged imád

Szerző: Lázár István  2012.12.25  (Kedd)

Tovább a blogra »