Szomorú nap

Szomorú nap

Írdatlan eső veri a poros utat

Lágyan csendesen csurog le

Vágyaink, álmaink utolsó cseppje

A fák egyes levelein

Tétlenül, szótlanul néztük egymást

Fájdalmas szemeinkből könny csorog

Szívünk együttesen szomorúan dobog

Nem tehetünk már egyebet s mást

Mint eltemetjük a búcsú álmát

Ez az utolsó nap így együtt

S lassan búcsút intünk egymásnak

A szép reményeknek és vágyaknak

És az egykori reménykeltő álmoknak

Szomorú nap ez így nekünk

Most már semmit sem tehetünk

Elválnak a néhai boldog életünk

Egymásnak örök emlékei leszünk

Könnyeink folynak tehetetlenül

S kelnek egybe szépen lassan

Az elvert poros úton csordogáló

Víz tengerben

Miközben kavarognak a szép emlékek

Szemeidben szép lassan elégek

S számodra lassan a múlt ködébe veszek

És az életedből szép csendben elmegyek

Ez az utolsó nap így együtt

S lassan búcsút intünk egymásnak

A szép reményeknek és vágyaknak

És az egykori reménykeltő álmoknak

Szomorú nap ez így nekünk

Most már semmit sem tehetünk

Elválnak a néhai boldog életünk

S egymásnak örök emlékei leszünk

Szerző: Farkas Csaba  2016.09.01 18:00  (Csütörtök)

Tovább a blogra »