Hullámvölgy

Hullámvölgy

Gondolkodom, de nem azért vagyok

Ha eljön az időm, mondd, mit hagyok

Magam után, magam nem járok

Az élettől mondd, mégis mit várok

Te vagy nekem, én meg magamnak

Nem hiszek már a saját szavamnak

Bárhová megyek, bárhová érek

Mások szemében mondd, mennyit érek

Miért van, hogy mindenkiben hiszek

Nemcsak egy szívet, egy lelket is viszek

Fáradt magányom nemcsak az enyém

A sors játéka ez, hogy ilyen kemény!

Életem felén már jóval túl vagyok

Megfáradt szemem mindenen átragyog

Ha csenget a kaszás, és elmúlik a létem

Mindenki azt mondja, érdemes volt élnem

Remény mindig van, hanem is hiszem

Ha úgy állok hozzá, sokra viszem

Vállalni önmagam, aki lehetek

Az élettől így mindent megvehetek

Szerző: Lázár István  2013.05.23  (Csütőrtök)

Tovább a blogra »