Magányos szív
Soha nem érdekelt, hogy az idő
Két óra vagy három
Csak az, hogy itt van előttem a párom
Ez nekem most így édes álom
Neked tudnod kell, hogy mindig rád gondolok
S, hogy csillagfényes éjszakákon rólad álmodok
S tudnod kell mennyire fontos vagy nekem
S tudnod kell, hogy irántad tiszta az érzelem
Mert tudnod kell, hogy mindig rád vágyom
Hogy te vagy számomra az igazi édes álmom
Számomra az a fő, hogy megleltelek
Ezért soha többé el nem engedhetlek
Mert tőled mindig nyugalmat remélek
Hát adj valamit-e magányos szívnek
És adj egy kis egyensúlyt a léleknek
Mert tőled kis melegséget is remélek
Hisz plátói szerelemből sosem kérek
Hidd el soha nem felejtelek el
Mert veled lennék minden éjjel
Hiába, ha nem lát az ember a szívével
Akkor nem kecsegtet semmi jó eséllyel
Mert tudnod kell, hogy a kezedet nem engedhetem el
De mit kezdhetnék az egyoldalú szerelemmel
Ha a komoly kapcsolat esélyét csak te veted el
Nem jöhetsz újabb kifogások ürügyével
Hát tudnod kell,hogy a lelkemet is kiteszem érted
Elhiszem, hogy a szabadságodat te is ugyanúgy félted
De reméltem, hogy hátrányos helyzetemet talán megérted
Hiszem, hogy mérlegelsz s a tudásod legjavát latba veted
Mert tudnod kell, hogy mindig rád vágyom
Hogy te vagy számomra az igazi édes álmom
Számomra az a fő, hogy megleltelek
Ezért soha többé el nem engedhetlek
Mert tőled mindig nyugalmat remélek
Hát adj valamit-e magányos szívnek
És adj egy kis egyensúlyt a léleknek
Mert tőled kis melegséget is remélek
Hisz plátói szerelemből sosem kérek
Szerző: Farkas Csaba 2016.06.30 20:30 (Csütörtök)
