Harcolnod kell
Miért keresed folyton a kifogást
Tán nem is látsz mást
Nem is látsz jó megoldást
Nem látsz tán komoly változást
Mond miért is menekülsz
Így csak megszégyenülsz
Pedig elér egyszer a végzet
Látod magadban a jót a szépet
Ezért:
Ne kerüld az elkerülhetetlent
Ne sírasd még a menthetetlent
Ne játszd el a telhetetlent
Ne mutasd a kérlelhetetlent
Harcolnod kell,míg élsz
Hisz semmitől sem félsz
A fájdalomból többé nem kérsz
Jó lenne, ha észhez térsz
Hát tedd azt, amit kell
Hisz téged senki nem kérlel
A gondolataid többé nem terel
Rajtad múlik miben hiszel
A szerencse az öledbe nem pottyan
Egy kis harc meg se kottyan
Megsúghatnád magadnak halkan
Nem maradhatsz így a szarban
Ezért:
Ne kerüld az elkerülhetetlent
Ne sírasd még a menthetetlent
Ne játszd el a telhetetlent
Ne mutasd a kérlelhetetlent
Harcolnod kell,míg élsz
Hisz semmitől sem félsz
A fájdalomból többé nem kérsz
Jó lenne, ha észhez térsz
Játszd el kicsit gondolatban
Milyen jó élni úgy boldogan
Pároddal egy padon csendben,halkan
Osztozni szeretetben, örömben és bánatban
Megjegyezhetnéd magadnak halkan
A szerencse az öledbe nem pottyan
A harc neked meg se kottyan
Nem maradhatsz így a szarban
Állj kötélnek s tedd azt amit kell
Érted soha senki sem felel
Érzed magadban mindent megteszel
Egy állomásra úgyis megérkezel
Ezért:
Ne kerüld az elkerülhetetlent
Ne sírasd még a menthetetlent
Ne játszd el a telhetetlent
Ne mutasd a kérlelhetetlent
Harcolnod kell,míg élsz
Hisz semmitől sem félsz
A fájdalomból többé nem kérsz
Jó lenne, ha észhez térsz
Szerző: Farkas Csaba 2016.06.22 18:45 (Kedd)
