Ne adj túl …

Ne adj túl …

Egy éjszaka a várakozás miatt

Oly hosszúnak tűnt nekem

E éj leple alatt

A perc lassan szaladt

De a remény még élt bennem

Hogy megkeres tán engem

De hiába minden kudarcba fulladt

Mert szemeim végleg belefáradt

A várakozásba

De



Látom neked ilyen fontos vagyok

Szavakat szinte nem is találok

Azt hittem valóra válnak az álmok

Bennem most úgy forognak a gondolatok

Hogy szinte már a méregtől parázslok

Ne adj teret a háborúnak, inkább a béke legyen

De te is sokat változtathatsz a lényegen

Ne adj túl hát, kérlek a boldog éveken

Gondoskodj, hogy túl legyünk a zűrös helyzeteken

Hiába de-e andalítóan csendes éjszakába

Nem állhatok örökké itt a parkban

Legszívesebben itthon lennék az ágyban

Mert nem aludhatok itt, mint egy hajléktalan

Így hát tényleg nem maradt más hátra

Mint, hogy fütyülni kell-e nagy világra

És elindulni szépen haza az ágyba

Hogy biztonságos helyen szenderülhessek álomba

De

Látom neked ilyen fontos vagyok

Szavakat szinte nem is találok

Azt hittem valóra válnak az álmok

Bennem most úgy forognak a gondolatok

Hogy szinte már a méregtől parázslok

Ne adj teret a háborúnak, inkább a béke legyen

De te is sokat változtathatsz a lényegen

Ne adj túl hát, kérlek a boldog éveken

Gondoskodj, hogy túl legyünk a zűrös helyzeteken

Szerző: Farkas Csaba  2001.09.11 12:30  (Kedd)

Tovább a blogra »