Mennyei érzés
Nyisd ki szívem kis ketrecét
S zárd magadba minden elemét
S érezd a szeretet minden pillanatát
S az álmok s óhaj s sóhaját
S hallgasd a szeretet csendes énekét
S elemezd álmaink való lényegét
Bárcsak végre szerelmes lehetnék
S öled lehetne számomra menedék
Mennyei érzés lehetne
A szerelem tüzén égni
A forróságtól megpördülni
S téged magammal rántani
Minden percem érted áldoznám fel
S adnék neked szívvel – lélekkel
A szeretet minden pillanatából
Nem adva alá a vágyaimból
Nem kell se több se kevesebb
Mi az életben nincs is szebb
Mint szeretet adni és kapni
S minden napot boldogságban megélni
Mit érted áldoznék fel
Szeretetre éhes sajgó szívemmel
Tudni kell, hogy mi is a szeretet
Mely a boldogsághoz elvezet
Vágytól részegen libegnék hozzád
Nem túlzottan érne az a vád
Hogy remegve robbanna a levegő
Szikrázna, mint a villám csapta tető
Mennyei érzés lehetne
A szerelem tüzén égni
A forróságtól megpördülni
S téged magammal rántani
Vágytól részegen libegnék hozzád
S bár igazán sosem gondolnád
Hogy szerelem tűzétől nem kell félni
Azt mindig-mindig át kell élni
Szelíden őrizd szívem rejtekét
Hisz neked adtam minden elemét
S élvezd mindig a szeretet erejét
S hallgasd a szeretet csendes énekét
Hisz minden perc csak egyről szól
Hogy nem hagysz letérni utamról
Vágyainkból csak táplálkozni kell
Hisz egy a cél s egy úton visz el
Vágytól részegen libegnék hozzád
Nem túlzottan érne az a vád
Hogy végre szerelmes lehetnék
S öled lenne számomra menedék
Mennyei érzés lehetne
A szerelem tüzén égni
A forróságtól megpördülni
S téged magammal rántani
Szerző: Farkas Csaba
Született: 2014.05.15 18:00 (Csütörtök)
Íródott: 2015.01.28 10:00 (Szerda)
